|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Rossel, Hubert 2001. május 8.A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban nemrég megtartott műemlékvédelmi konferencia egyik jeles meghívottja volt a svájci Hubert Rossel, aki évek óta rendszeresen ellátogat a Székelyföldre, azon belül Kézdivásárhelyre és vidékére. Kifejtette, hogy külföldön ismertté kell tenni ezt a vidéket. Az internetre kell felvinni a város ismertetését, javasolta. /Gondolatok Székelyland turizmusáról. A nyugati szemével. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 8./2001. május 18.Műemlékvédelem és turizmus esélyei Kézdivásárhelyen címmel szervezett konferenciát a Múzeumbarátok Egyesülete és a Polgármesteri Hivatal április 21-22-én a Céhtörténeti Múzeumban. Weisz Attila /Kolozsvár/ fiatal művészettörténész, a műemlékvédelem jelentőségéről beszélt. Előadók nemcsak Erdélyből - Sepsiszentgyörgyről, Gyergyószentmiklósról, Kolozsvárról -, hanem az anyaországból is jöttek, Hubert Rossel pedig Svájcból. Sajnos, kevesen jöttek el Kézdivásárhelyről, ez a téma nem érdekelte a nagyközönséget. /Felleltározzák az értékeket. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 18./2011. szeptember 24.Székelyföldön vannak még csodákDemény Lajos (1926–2010) emlékére szervezett nemzetközi történészkonferenciát Tüdős S. Kinga sepsiszentgyörgyi történész Oborni Teréz, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársának társszervezésében, a megyeháza támogatásával. A Székely Nemzeti Múzeumban tartott rendezvény védnöke Egyed Ákos akadémikus és gróf Kálnoky Tibor. A tegnap zárult, Kastélyok, udvarházak és lakóik a régi Székelyföldön című kétnapos konferencia előadói mindannyian kapcsolatban álltak Demény Lajossal, témáik az Erdélyi Fejedelemség végéig terjedő időszakra szorítkoztak. A rendezvényt köszöntötte Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke. Elmondta, a konferenciával igyekeznek Székelyföld egy másik vetületét az akadémiai szféra figyelmébe ajánlani. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy a tudományhoz elengedhetetlen az örök párbeszéd. Kálnoky Tibor így határozta meg a konferencia lényegét: ahhoz, hogy tudjuk, kik vagyunk, tudnunk kell, kik voltunk. A Vekov Károly által a székelység történelmének egyik legjelesebb kutatójaként jellemzett Demény Lajosra egykori munkatársa, Violeta Barbu tudományos kutató emlékezett. A konferencián Kordé Zoltán a székely ispáni tisztség megjelenését igyekezett időben behatárolni, Oborni Teréz a székelység XVI. századi jogi helyzetének hullámzását ecsetelte, Vekov Károly a Tria genera Siculorum kifejezés értelmét kereste, Balogh Judit a székelyföldi udvarházakról mint a nemesi reprezentáció eszközéről tartott magával ragadó előadást, Jánó Mihály a székelyföldi donátorábrázolásokból nyújtott ízelítőt. Egyed Ákos hidvégi Mikó Ferencet és bodoki Mikó Miklóst, Csáki Árpád gróf Teleki Sámuelt, Garda Dezső szárhegyi Lázár Istvánt, Gerebei Sándor II. Rákóczi Györgyöt és székely főembereit, Papp Sándor Mikes Kelement és a törökországi magyar bujdosókat idézte meg. Utóbbi bizonyította, az Oszmán Birodalom az emigráns magyarokat önálló, autonóm közösségként (millet) kezelte. Kiss Erika a fejedelemségkori nemesek kincseiről, főként ötvösmunkákról, Pásztor Emese a főnemesi otthonok házöltözetéről tartott előadást. A székelyföldi borlogisztikáról Csoma Zsigmond értekezett. Hubert Rossel svájci kutató a francia–belga határon levő Thiérache-vidék erődtemplomai és a székelyföldi templomvárak között próbált párhuzamot vonni. Incze Lászlóra, a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeum alapítójára özvegye, Szabó Judit emlékezett, kiemelve, egy közösség kallódó értékeit gyűjtötte össze és adta vissza egy nagyobb közösségnek. Csáki Árpád történész és Benczédi Sándor építész az altorjai Apor-udvarház építéstörténetét bemutató előadása közben utóbbi megjegyezte: Székelyföldön vannak még csodák, csak nyitott szemmel kell járni. Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. július 4.Erődített templomainkKuriózumnak számító könyvbemutató zajlott a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban, ahol mintegy ötven érdeklődőnek a kötet szerzője, Hubert Rossel vetített képes előadásban ismertette francia nyelvű, Székelyföld erődített templomai (Les églises fortifiées pays des Sicules) című könyvét. A Svájcban élő, de nem svájci állampolgárságú Rossel huszonöt évig gyűjtötte az anyagot, feldolgozásán pedig újabb négy esztendőt dolgozott. Az Erdélyt és főleg a Székelyföldet rendszeresen látogató szerző Brüsszelben született, jelenleg Svájcban él, a céhes városban 1991-ben járt először, az első templom, amit megtekintett, a gelencei műemlék templom volt. Akkor döntötte el, hogy kötetbe foglalja mindazt, amit a székelyföldi erődtemplomokról tudni kell. E témával eddig csak magyar kutatók foglalkoztak, Tüdős S. Kinga művészettörténész és Gyöngyössy János homoródkeményfalvi vegyészmérnök-történész, a székelyföldi kerített templomok legszakavatottabb ismerői, de idegen nyelven, még románul sem jelent meg szakkönyv, ezért hiánypótló munkáról van szó. Hubert Rossel Szamosújvár után Székelyföldön első alkalommal Kézdivásárhelyen mutatta be megjelenés előtt álló könyvét. Magyar nyelven köszöntötte hallgatóságát, bevallotta, nem beszéli nyelvünket, de egy kicsit ért magyarul, ezért az általa elmondottakat Józsa Irén tanárnő tolmácsolta. A szerző elmondta: amikor először járt Székelyföldön, rájött arra, hogy kár lenne, ha a rendkívül gazdag épített örökséget csak azok ismernék, akik létrehozták, akik itt élnek, ezért fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a francia nyelven beszélő embereknek is meg kell ismerniük ezt a vidéket. A könyv első részében az olvasó magyarázatot, történelmi, földrajzi visszatekintést talál arról, hogy kik is a székelyek, hol élnek stb., a második részben színes fotók segítségével mutatja be a székelyföldi erődített templomokat, a kötetben húsz templom alaprajza is szerepel. Azt is megtudtuk, hogy Szent László legendája mintegy ötven európai templom freskóján lelhető fel, amiből húsz Székelyföldön található. A könyv azoknak is szól, akik tovább szeretnék tanulmányozni a régiót – hangsúlyozta a szerző. A találkozón Égető Éva vetette fel, hogy jó lenne, ha a könyvet román és magyar nyelvre, illetve németre és angolra is lefordítanák. A szerző válasza az volt, hogy nem rossz az ötlet, de ehhez kiadó is kell. Ő maga mielőtt egy kiadóhoz fordult volna, kilencven európai intézményhez írt, anyagi támogatást kérve könyve megjelentetéséhez, de ezek közül egyetlen, Svájc bukaresti nagykövetsége jelzett vissza, a többiek még válaszra sem méltatták. Tüdős S. Kinga tiszteletbeli székely vagy a székelyföldi erődített templomok francia nagykövete cím adományozásának ötletét szorgalmazta. A kötetet a svájci kiadó ezer példányban jelenteti meg, ennek felét Székelyföldön, felét pedig Nyugat-Európában szándékoznak értékesíteni. Hubert Rossel szeptemberben visszatér vidékünkre, amikor újabb könyvbemutatókat tervez Székelyföld több városában. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 11.Franciául jelent meg könyv Székelyföld erődtemplomairólHuszonöt éve járja Erdélyt, bevallása szerint a "székelyekről" is tolmácsol a Svájcban élő Hubert Rossel. A szerzővel és francia nyelvű, Székelyföld erődített templomai (Les églises fortifiées pays des Sicules) című könyvével csütörtökön este a Csíki Székely Múzeumban találkozhattak az érdeklődők. Kivételes estnek lehettek részesei a Csíki Székely Múzeum protokolltermébe érkezők csütörtök este: a Svájcban élő Hubert Rossellel és székely erődtemplomokról szóló könyvével ismerkedhettek meg. A szerzőt Botár István régész köszöntötte, családiasnak nevezve a rendezvényt. Gyakorlatilag egy "házimozival" egybekötött szakmai ünnepként zajlott le a rendhagyó könyvbemutató. A szerzővel Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ beszélgetett - tolmácsként is közvetítve a közönséghez. Hubert Rossel magyarul is megszólalt: de mint humoros felvezetőjében elmondta, inkább az írott magyart érti, beszélni pedig egyelőre csak annyira tud, hogy a közönség fülének a franciája lesz jobb. Magáról elmondta: földrajzosként- és történészként dolgozik, de régészeti-antropológiai felkészültséggel is rendelkezik. Huszonöt éve járja Székelyföldet - legelőször svájci segélyszállítmányokat kísérve csodálkozott a régió csodálatos építményeivel, amelyekről, mint mondta: "fogalma nincs" Nyugatnak, azaz, rengeteg fogalomzavar van. Eleve szász templomoknak tekintik őket - így a tolmácsmunka elengedhetetlen volt: belső szükségből írta meg, mondta. "Tanáremberként, diákjaimtól is azt követelem, gondos, szakszerű információszerzéssel dolgozzanak. Ugyanez magamra nézve is érvényes" - válaszolta Hubert Rossel az érdeklődök kérdésére. Székelyek kultúráját igyekszik közvetíteni A diavetítéses ismertetésből megtudhattuk, hogy a három fejezetre tagolódó könyv igényes, pontos, átfogó információközvetítésként építkezik: térképekkel, háromnyelvű (francia, magyar, román) magyarázatokkal, helységnévszótárral, valamint a vaskos kötet végén magyar, román, német és angol nyelvű összefoglalóval is summázva a téma értékét és lényegét. "A huszonöt év alatt a helyiek szemével is látok" - mondta a szerző. Mint megosztotta: történészként mindig is érdekelte a kisebbségek kultúrája, és mikor ezt a gazdag örökséget felfedezte, mindegyik szakmai énje reagálta témára. "Azt gondoltam, nagyon kár, hogy senki nem ismeri messzebb a székely kultúrát, mert ezzel a munkával ezt szeretném közvetíteni" - mondta a svájci szakember. 80 templomot tálal a kötet A kötet Agyagfalvától Zalánig összesen 80 székelyföldi erődtemplomot mutat be: számos szempontból kategorizálva, keresztmetszetet adván építészeti-történelmi és kulturális tekintetben is. Az est nagyszerű pillanata volt, amikor kiderült: a szerző a Székely Oklevéltárban időzve gyűjtötte az információkat, és, bár a magyar nyelvet megtanulta olvasni, a XIIÍI-XIV. századi dokumentumok nyelvezetét a beleírt latin kifejezések segítségével sikerült sokszor könnyedén megfejtenie. Az est végén, "a kötet egyetlen székelyföldi olvasója", Ferencz Angéla, a házigazda kérdésére válaszolva, olvasmányélményéről elmondta: nagyon nagy lépésnek érzi, hogy valaki anyanyelvén készített átfogó, alapos ismertetőt a témában. maszol.ro lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
